A közösségi közlekedési rendszer – különösen a vasúti személyszállítás – és a régió versenyképességének kapcsolata
A régió külső kapcsolatait, valamint belső kapcsolatainak minőségét egyaránt meghatározza, hogy a mobilitási igények kielégítését milyen közösségi közlekedési rendszer támogatja. A munkaerőhöz, az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés költsége, ezek áramlásának időszükséglete a gazdasági sz...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2016
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| LEADER | 03599nta a2200157 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dipl2478 | ||
| 005 | 20170306093959.0 | ||
| 008 | 170306s2016 hu om 0|| hun d | ||
| 040 | |a Soproni Egyetem Diplomamunka Repozitórium |b hun | ||
| 100 | 2 | |a Tóth-Maros Dániel | |
| 245 | 1 | 2 | |a A közösségi közlekedési rendszer – különösen a vasúti személyszállítás – és a régió versenyképességének kapcsolata |h [elektronikus dokumentum] / |c dr. Dániel Tóth-Maros |
| 246 | 1 | 0 | |a Relations of public transport system – especially rail passenger transport – and regional competitiveness |h [elektronikus dokumentum] |
| 260 | |c 2016 | ||
| 520 | 3 | |a A régió külső kapcsolatait, valamint belső kapcsolatainak minőségét egyaránt meghatározza, hogy a mobilitási igények kielégítését milyen közösségi közlekedési rendszer támogatja. A munkaerőhöz, az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés költsége, ezek áramlásának időszükséglete a gazdasági szereplők számára nem semleges tényezők. A vasút kiépülése a szállítás időszükségletének és költségének jelentős csökkenése miatt a gazdaság és a társadalom jelentős átalakulását okozta a 19. században. Maradt-e valami ebből a hatásból a 21. századra? A vasút feladatai átalakultak, de a koncentrált, nagy volumenű utazási igények kiszolgálásában ez az ágazat most is megkerülhetetlen. Eközben a mellékvonalak forgalma és műszaki színvonala hanyatlott, ezek a vasútvonalak már veszítettek fontosságukból a régiók életében. Magyarországon a vasúti személyszállítás közszolgáltatás, tehát a kibocsátott teljesítmény és a vasúti személyszállításra fordított költségek nagysága a kormányzati akarattól függ. A vasúti személyszállítás színvonalát – melyet legjobban a menetrend jelenít meg – tehát leginkább állami akarat határozza meg. Megjelenik-e a regionális versenyképesség fejlesztése az állami célok között, amikor a személyszállítási teljesítményt meghatározzák? A több vasút nem feltétlenül drágább. A vasút állandó költségei nagyon magasak, a meglévő eszközök intenzívebb használata csak a csekély arányú változó költségekre hat. Meg kell vizsgálni, hogy az eszközök intenzívebb használatával, tehát az állandó költségek növelése nélkül lehet-e szolgáltatási színvonalat növelni a vasútvonalakon. Ha igen, akkor ez az állami döntésvezérelt vasúti személyszállításban is izgalmas, a régiók versenyképességére ható lehetőség. A vasúti személyszállítás teljesítményének csökkentése sem jelenti a költségek csökkenését, az ilyen elgondolások veszélyesek a szolgáltatási színvonalra és a régió működésére. Bemutatok két vasúti mellékvonalat, ahol jelenleg napi két pár személyvonattal az utazási igények nincsenek megfelelően kiszolgálva. Történeti és gazdasági összefüggésekben vizsgálom, hogy ezek a vasútvonalak milyen utazási igények kiszolgálására alkalmasak. A vasútvonalak lehetséges funkciót összegyűjtöm és ezekhez az új eszközök nélkül elérhető legnagyobb teljesítményt rendelem hozzá. A cél az ütemes, kínálati, legalább egy azonosított célt teljesítő menetrend meghatározása. A vasúti mellékvonal akkor tud hozzájárulni a régió versenyképességéhez, ha van olyan utazási igény, amelyet kiszolgálva működése megindokolható. | |
| 700 | 1 | |a Fábián Attila |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://diploma.uni-sopron.hu/2478/1/KJE-17_05.pdf |z Dokumentum-elérés |