A tömörfa falas építési rendszer

A faépítészet, ezen belül a természetes anyagok ebben a rohanó világban közelebb hozzák nekünk a természetet. Egyre többen tartják fontosnak, hogy egy olyan ökológiai környezetben éljenek, ami melegebb, otthonosabb, mint a rideg kő. A hagyományos építésnél rengeteg káros anyag kerül a légtérbe, ezze...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Kozelka János
Other Authors: Hantos Zoltán (Thesis advisor)
Format: Manuscript essay
Language:Hungarian
Published: 2016
Tags: Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
LEADER 03788nta a2200157 i 4500
001 dipl1910
005 20160517090122.0
008 160517s2016 hu om 0|| hun d
040 |a Soproni Egyetem Diplomamunka Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Kozelka János 
245 1 2 |a A tömörfa falas építési rendszer  |h [elektronikus dokumentum] /  |c János Kozelka 
246 1 0 |a The CLT/XLT building system  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |c 2016 
520 3 |a A faépítészet, ezen belül a természetes anyagok ebben a rohanó világban közelebb hozzák nekünk a természetet. Egyre többen tartják fontosnak, hogy egy olyan ökológiai környezetben éljenek, ami melegebb, otthonosabb, mint a rideg kő. A hagyományos építésnél rengeteg káros anyag kerül a légtérbe, ezzel szemben például a KLH használatával egészségesebb környezet biztosítható. Ezen kívül a hagyományos építésnél a beton és az abban használt vasháló erősítés összegyűjti az elektromos szmogot, annak rossz élettani hatásait felerősíti. Megjegyezném még, hogy a faépítmények rugalmasak, ezért jobban ellenállnak a szél nyomásának, földrengés esetén pedig kevésbé sérülékenyek. Természetesen ehhez szükséges a jó tervezés, a precíz szakmai lebonyolítás, a csomópontoknál az illesztések, a szigetelések pontossága a kötőelemek segítségével megerősítve, és a burkolatok felrakása is. A faépítészetben ma már sokféle technológia létezik. Ezek közül vannak régre visszanyúlt és a közelmúltban kifejlesztettek is. A legrégebbi technológiák közé a rönkházakat és a könnyűszerkezetes építményeket sorolnám, az újabbak inkább a gerendaházak és a tömörfa falas építési rendszerek. A KLH magyarországi elterjedéséhez mindenképpen szükség lenne a tűzoltóság szemléletváltozására, új állásfoglalására, hogy mélyebben vizsgálja ezt a modern és kedvező építési formát tűzvédelmi szempontból, és az engedélyeket biztosítani tudja. Ezen kívül a magyar közgondolkodásnak, amely a téglaépítést részesíti előnyben, változnia kellene, valamint a magyar szabványok kiadására is nagy szükség lenne. Fontosnak tartom még fejleszteni a gyártás technológiáját és a marketinget is. Nem utolsó szempont, hogy az erdő- és fagazdálkodást is jobban összehangolják erre a célra, hogy biztosítottak legyenek az olcsóbb, jó minőségű alapanyagok, hogy a piacon megfelelő árban lehessen megjelenni a KLH-rendszerrel. A rétegelt- és a farostlemezek gyártási folyamatai sokat fejlődtek, és ez a fejlődés folyamatos, így egyre ellenállóbb és erősebb rétegelt falemezekkel találkozhatunk. Szakdolgozatomban azokat a részeket akartam kiemelni, amelyek elengedhetetlenek a KLH- (keresztrétegelt fa) épületeknél, gondolok itt faalapú lemeztermékekre, tartószerkezeti elemekre, továbbá burkolatokra, szigetelésekre, kötőelemekre. Fontosnak tartottam kiemelni az épületfizikai jellemzőket, majd a légtömörség, a hővédelem, a tartósság és ellenálló képesség, a nedvességvédelem, a zajvédelem és a tűzvédelem ismertetését. A KLH építési technológia előnyeit példákon keresztül is be akartam mutatni. Dolgozatomban kiemeltem azokat a momentumokat, amelyek általánosságban megismertetik a KLH rétegelt falemezes építkezést, annak létjogosultságát. Bemutattam néhány sikeresen elkészült lakó- és közösségi épületet, mint például Tajvanon a Wood Tek épülete, a mayfieldi gimnázium Londonban, a meringi óvoda és bölcsőde, a hiltmari lakópark, valamint a boräsi bérházak stb. 
700 1 |a Hantos Zoltán  |e ths 
856 4 0 |u http://diploma.uni-sopron.hu/1910/1/SKK-%C3%89TI-1-2016-SZ.pdf  |z Dokumentum-elérés