A bizalom szerepe a gazdaságban
A hagyományos közgazdaságtani nézetekkel szemben az elmúlt néhány évtizedben a köz-gazdaságtani kutatások új irányait tekintve megfigyelhető, hogy egyre inkább helyet kap az a megközelítés, amely a gazdasági folyamatok és az egyének döntései hátterében vizsgálja az emocionális hatásokat is. Dolgozat...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2015
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | A hagyományos közgazdaságtani nézetekkel szemben az elmúlt néhány évtizedben a köz-gazdaságtani kutatások új irányait tekintve megfigyelhető, hogy egyre inkább helyet kap az a megközelítés, amely a gazdasági folyamatok és az egyének döntései hátterében vizsgálja az emocionális hatásokat is. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy az egyes emocionális hatások közül a bizalom, vagy éppen annak hiánya hogyan befolyásolja az egyén gazdasági cselekvéseit, illetve a gazdasági folyamatokat. Igyekszem bemutatni és egymással ütköztetni a közgazdászok nézeteit a bizalomra, mint társadalmi értékre, valamint a bizalom hiányából fakadó tranzakciós költségekre vonatkozóan. Az elméleti megalapozást követően dolgozatomban az elmúlt évek gazdasági folyamatait alapul véve, gyakorlati példákon keresztül mutatom be, hogy milyen hátrányokkal járhat a bizalom túl alacsony szintje egy társadalomban. Ennek kapcsán kifejtem a 2008-as gazdasági válság kialakulásának okait, valamint a hazai gazdaságban lezajló egyes folyamatokat. Kitérek arra is, hogy a központi bankoknak, valamint a kormányzatoknak milyen szerepet kell betölteniük a bizalom fenntartásának, vagy - egy válság idején - visszaállításának érdekében. Az egyes gazdasági szereplők között fennálló különböző bizalmi szintek közül a fogyasztói bizalom bemutatására térek ki részletesen, ugyanis ebben a dimenzióban ragadható meg talán a legtisztábban az egyes cselekvések és döntések mögött meghúzódó emocionális motiváció és a gazdasági szereplők közötti viszony bizalmi jellege. Részletesen elemzem a hagyományos közgazdaságtan döntésekre vonatozó felfogását, a viselkedési közgazdaságtan ettől való eltéréseit, valamint azt, hogy ez milyen új kihívások elé állítja a fogyasztóvédelmet. Végül a magyar szabályozáson keresztül bemutatom, hogy az állam milyen szabályozással pótolja a maximális bizalom hiányát, hogy kiegyensúlyozza a fogyasztók kiszolgáltatott helyzetét. |
|---|