Hőkezelt és kezeletlen faanyagok kültéri kitettségi vizsgálatai
A vizsgálataimban csertölgy (Quercus cerris L.), gyertyán (Carpinus betulus L.), erdeifenyő (Pinus sylvestris L.) és Pannónia nyár (Populus x euramericana Pannonia) fafajokkal foglalkoztam. Célomnak tűztem ki, hogy kielemezzem a hőkezelt és kezeletlen faanyagok elváltozását kültéri kitettségek hatás...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2015
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| LEADER | 03149nta a2200157 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dipl1107 | ||
| 005 | 20151202152620.0 | ||
| 008 | 151202s2015 hu om 0|| hun d | ||
| 040 | |a Soproni Egyetem Diplomamunka Repozitórium |b hun | ||
| 100 | 1 | |a Csizmadia Petra | |
| 245 | 1 | 0 | |a Hőkezelt és kezeletlen faanyagok kültéri kitettségi vizsgálatai |h [elektronikus dokumentum] / |c Petra Csizmadia |
| 246 | 1 | 0 | |a Research of outdoor exposure to thermally modified and natur wood |h [elektronikus dokumentum] |
| 260 | |c 2015 | ||
| 520 | 3 | |a A vizsgálataimban csertölgy (Quercus cerris L.), gyertyán (Carpinus betulus L.), erdeifenyő (Pinus sylvestris L.) és Pannónia nyár (Populus x euramericana Pannonia) fafajokkal foglalkoztam. Célomnak tűztem ki, hogy kielemezzem a hőkezelt és kezeletlen faanyagok elváltozását kültéri kitettségek hatására. Vizsgálataimat 2015 márciusától kezdődően hat hónapon át folytattam talajjal érintkező és talajjal nem érintkező próbatestek segítségével. A talajjal nem érintkező próbatesteket szemrevételezéssel és színmérő spektrofotométer segítségével értékeltem havonta, melyek részletes kiértékelése a dolgozatomban találhatóak. Általánosságban elmondható, hogy a hőkezelt próbatestek esetében történt a legnagyobb színváltozás, miszerint világosodtak, szürkültek. A kezeletlen próbatesteknek a hőkezelt próbatestekhez képest elenyésző volt a színváltozásuk. A felületeken penészedés, fekete elszíneződések, a csertölgy esetében az edényekben lerakódások figyelhetők meg. Látható a későbbiek folyamán a felület eróziója, melytől újra élénk színű lesz a próbatest. Emellett darazsak okozta felületi rágásnyomokat is megfigyelhetünk a felületeken. Megállapítható, hogy az erdeifenyő próbatestek hat hónap elteltével sem repedeztek, nem keletkezett rajtuk penészedés, csak szürkülés figyelhető meg, azonban még így is láthatóak az erdeifenyőre jellemző vöröses-sárgás árnyalatok. A talajjal érintkező próbatesteket az EN 252 szabvány alapján ellenőriztem és az abban meghatározott minősítési módszerrel értékeltem. A hőkezelt erdeifenyő próbatestek mellett, a csertölgy hasonlóan alacsony besorolásokat kapott, miszerint csak kisebb elváltozások történtek a felületen. A hőkezelt Pannónia nyár magas besorolásokat kapott a jelentős lágyulás, rovarrágások miatt. A kezeletlen Pannónia nyár próbatestek közül az összes eltörött. Megfigyelhető, hogy ennél a fafajnál is a hőkezelés javított a faanyag tartósságán. A hőkezelt gyertyán próbatesteket nem érte jelentős elváltozás, azonban a kezeletlen próbatestek közül egy darab eltörött, a többi pedig magas besorolást kapott. Összességében elmondható, hogy a termikus kezelés a faanyag tartósságán javított mind a négy fafaj esetében, azonban, ha kültérre szánunk faanyagot, nem elég csak hőkezelni, valamilyen védőszerrel is kezelni kell. | |
| 700 | 1 | |a Horváth Norbert |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://diploma.uni-sopron.hu/1107/1/Csizmadia-Petra-szakdolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |