Beszámolási kötelezettség vizsgálata az államháztartásban és a vállalkozásban
A témaválasztást elsősorban az indokolta, hogy az államháztartás szereplőire vonatkozó 2014. január 1-ig hatályban levő pénzforgalmi szemléletű szabályozási rendszert a teljesség elvének érvényesülése szempontjából igen komoly bírálatok érték. Ennek következménye-ként 2014. január 1-jétől az államhá...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Published: |
2015
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | A témaválasztást elsősorban az indokolta, hogy az államháztartás szereplőire vonatkozó 2014. január 1-ig hatályban levő pénzforgalmi szemléletű szabályozási rendszert a teljesség elvének érvényesülése szempontjából igen komoly bírálatok érték. Ennek következménye-ként 2014. január 1-jétől az államháztartás szereplőinek körében is hatályba lépett a vállalkozásokban jellemzően alkalmazott eredményszemléletű számviteli rendszer. A szakdolgozat fő célja, hogy bemutassa az államháztartás szereplőire vonatkozó új számviteli előírásokat – kiemelten a központi költségvetési szervekre vonatkozóan –, összehasonlítsa a beszámolási kötelezettség és az éves beszámoló részeire vonatkozó előírásokat a vállalkozások esetében alkalmazott előírásokkal annak érdekében, hogy megfigyelhető legyen a két szektor vonatkozó számviteli előírásai közötti egyezőségek és különbségek. A vizsgálat során jellemzően tartalmi összehasonlítást alkalmaztam, érintett területek az általános beszámolási kötelezettségek, a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet szerkezeti felépítése, a mérlegtételek és az eredménykategóriák közötti tartalmi egyezőségek, különbségek, összefüggések. A szakdolgozatban bemutatásra került az is, hogy a központi költségvetési szervek hol helyezkednek el az államháztartás rendszerében, mi jellemzi azok működését és gazdálkodását, amely információk ismerete nélkülözhetetlen az egyes szabályozási különbségek és egyezőségek vizsgálatakor levonásra kerülő konzekvenciák megállapításához. A szakdolgozat rámutat továbbá azokra az okokra is, amelynek következtében az államháztartás számviteli rendszerében szükségessé vált a reformok bevezetése – némi nemzetközi kitekintéssel –, továbbá rámutat azokra az eszközökre is, amelyen keresztül ezek a reformok megvalósításra kerültek. A témaválasztással ugyanakkor a dolgozat hasznosíthatóságára is törekedtem azzal a célkitűzéssel, hogy részben átfogó, de ugyanakkor kellőképpen részletes, a szakdolgozat írásakor hatályos jogszabályokon alapuló, informatív dolgozatot készítsek a szakmai tudásom bővítése érdekében. A szak-dolgozat tehát összehasonlító, elemző és leíró jellegű munkát egyaránt tartalmaz. Az elemzés során megállapítható volt, hogy az eltérések legfőbb oka az eltérő gazdálkodási és működési jelleg, miszerint a költségvetési szervek az alaptevékenység vonatkozásában társadalmi szükségleteket elégítenek ki közfeladat ellátásán keresztül, egy éves költségvetési keretből gazdálkodva, míg a vállalkozások fogyasztói szükségleteknek tesznek eleget nyereségszerzés céljából a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával. |
|---|